2014. április 5., szombat

First chapter

Az eső ütemesen kopogott a fémpárkányon, miközben magamat nézegettem a tükörben. Sötét ruhát vettem fel, fekete bőrdzsekivel, hogy még egy kicsit se passzoljon a buli hangulatához. Semmi kedvem nem volt elmenni erre a baromságra, csak Kayla miatt mondtam rá igent. Ráadásul a barátnőm beszervezte nekem a pasija haverját partnernek, aki elmondása szerint "tökéletesen passzol hozzám". Kíváncsian várom.
Néhány percen belül csöngettek az ajtón, így lemásztam az emeletről. Mivel a szüleim aznap nem voltak otthon egy vacsora miatt, én nyitottam ajtót. Kayla rögtön a nyakamba ugrott, és lelkendezett egy sort, amiért én is megyek.
A házunk előtt állt egy kocsi, ami feltételezem Kayla pasijáé volt. A barátnőm a kocsi felé rángatott, miután kulcsra zártam az ajtónkat. Ő a barátja mellé ült, míg én hátra a haverhoz. Míg Dave, Kayla pasija vezetett, a barátnőm hátrafordult hozzánk.
- Casper, ő itt a legeslegjobb barátnőm, Emma. Utálja a bulikat, és a világot egyaránt - mutatott be őszintén a fiúnak, akitől a lehető legtávolabb ültem. - Em, ő Casper, Dave barátja, remélem, jól kijöttök majd.
Végignéztem a srácon. Sötét haja volt, így a világos szürke szeme szinte lámpaként világított az arcán, amin egyébként teljesen közömbös arckifejezés ült, pont mint az enyémen.
- Utállak - mondtam egyszerűen, majd levettem róla szemeimet, és kinéztem az ablakon. Az eső még mindig esett, így legördülő vízcseppeket néztem a sulihoz vezető úton. Mikor megérkeztünk az iskola parkolójába, mindannyian szaladtunk a bejárat felé, hogy ne ázzunk el, és nézzünk ki úgy, mint négy ázott kutya. A tornaterem bejáratánál Kayla kijelentette, hogy muszáj lefotóztatnunk magunkat a buli fényképészével, így odaálltunk a háttér elé, és a gép kattanásáig mosolyt festettem az arcomra.
Felajánlottam, hogy hozok italokat, addig sem kellett táncolnom, vagy valami egyebet csinálnom. Casper talán nem bízott benne, hogy neki is viszek üdítőt - egyébként jól gondolta -, így velem tartott.